Zöldségfélék felhasználása
- Kb. 70% hazai felhasználásra, ezen belül
* 80-85% friss fogyasztás
* 10-15% feldolgozás
* 3-5% mélyhűtés
- Kb. 30% exportra keül
Zöldségfélék szerepe a táplálkozásban
Zöldségfogyasztás mennyisége függ:
- lakosság életkörülményei
- ország földrajzi elhelyezkedése
- fogyasztói szokások
Déli országok: 120-160 kg / fő/év
Középső régió 75-95 kg/ fő/év
Északi országok 50-70 kg/ fő/év
Optimális zöldségfogyasztás 150 g/ fő/nap lenne, lehetőleg levélzöldség
A hazai zöldségfogyasztás a legtöbb felmérés szerint ettől jóval alacsonyabb értéket mutat, mindössze 80-85 kg/ fő/év.
A zöldségfogyasztás jellegzetességei:
1. Szezonalitás
- az éves fogyasztás 50%-a a nyári-ősz eleji négy hónapra koncentrálódik
- januártól-áprilisig az éves fogyasztás 20%-a
2. Egysíkúság
- az összes fogyasztás 2/3-át tíz zöldségféle teszi ki (fejeskáposzta, paradicsom, étkezési paprika, görögdinnye, vöröshagyma, uborka, sárgarépa, petrezselyem, zöldborsó, zöldbab)
- az összes fogyasztás felét az első 5 zöldségféle
Táplálkozás-élettani hatásuk
- Gabonafélék (cereáliák), gumós növények à szénhidrátok à savas hamumaradvány
- Állati eredetű élelmiszerek à fehérjeforrások à savas hamumaradvány
- Zöldségfélék à - Vitaminok – Karotin (A-vitamin provitaminja)
- D (főleg gomba!!!) C, B1 B2
- Niacin (PP nitonia)
- Ásványi sók: -K, Ca, Mg, Mn, S, Fe, Zn, P
- Fehérje: zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica
- Hamujuk lúgos kémhatású à közömbösíti a savas hamumaradványt hátrahagyó cereáliák, húsok, tejtermékek hatását
- Diétás (emészthetetlen rost) à - béltraktus mozgatása
- Fontos tudni az egyik legfontosabb tuladonságáról: a mérgező anyagok megkötéséről.
Kívánatos rostbevitel: 35-40 g/ fő/nap
Magyarországon 20 g/ fő/nap Ezis elmarad a kívánatos értéktől.
Táplálkozási átlagérték (Average Nutritive Value) a zöldségfélék objektív összehasonlítására szolgáló szintetikus mérőszám 100 g ehető részre vonatoztatva
ANV < 2,5 alacsony (uborka, görögdinnye, vöröshagyma,)
2,51 – 5,0 közepes (zöldbab, fejeskáposzta, paradicsom, petrezselyemgyökér)
> 5,1 magas (zöldborsó, étkezési paprika, sárgarépa, petrezselyemzöld 16,53)
Zöldségtermesztés fogalma (Yamaguchy) a zöldségfélék olyan kertészeti élelmiszerek, amelyek szolgáltatói egyéves- ritkán évelő növények
A Zöldségtermesztés jellemzői:
- meghatározó jelentőségű,
- kedvező (gyors) piaci alkalmazkodó képesség
- perspektivikus jövő,
- lakosságmegtartó erő (80-100 ezer család részére)
- kézi munkaigényes
- kis területen nagy termelési érték állítható elő
Felhasználásra kerülő rész (zöldségtermék) botanikai értelemben:
Zöldségtermesztés helyzete Magyarországon
Termőterület
- Világon a szántóterület kb. 2%- án folyik zöldségtermesztés
- Magyarországon is hasonló helyzet
- Zöldségtermesztéssel hasznosított terület: 85 ezer ha (10-12 éve 120-130 ezer ha), ebből
- 6-7 ezer ha fóliával takart terület (ebből 1.600-1.800 ha váznélküli síkfólia), dinnyék, káposztafélék
- 80-120 ha üvegházi termesztés (paradicsom, paprika, uborka)
- Jellemző a szántóföldi termesztés
- a termőterület 90%-át 10-12 faj foglalja el
- fejeskáposzta, paradicsom, paprika, görögdinnye, vöröshagyma, uborka,
- sárgarépa, petrezselyemgyökér, zöldborsó, zöldbab, csemegekukoric
Az ökológiai adottságaink kb. 100 faj termesztését teszik lehetővé
Betakarított mennyiség
- 1980-as évek: 2 millió t
- napjainkban 1,5-1,8 millió tonna
Termelési érték 75-100 milliárd Ft, ennek
- 70-75%-a szántóföldi termesztésből,
- 25%-a hajtatásból,
- 2%-a vetőmagtermelésből tevődik össze
Termőtájak egy-egy növényfajta termesztésére specializálódtak
- jobb minőség
- nagyobb szakmai tapasztalat, hozzáértés
Fűszerpaprika à Kalocsa, Szeged
Görögdinnye à Békés, Heves
Csemegeuborka à Kisalföld, Nyírség
Fokhagyma Dusnok, Makó
Vöröshagyma: Makó
Ágazatai
1. Szántóföldi, nagyüzemi termelés
- nem kézimunka igényes
- zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica
Problémái: - a termőterületnek csak 30%-a öntözhető à
- öntözés nélkül a potenciális termőképesség 50%-a realizálható
2. Kisüzemi
- kézimunka igényes
- konzervipari uborka
3. Intenzív
- kézimunka igényes
- támrendszert igényel
- mikroöntözés
- az összterület 8-10%-a
- víz és tápanyagellátás folyamatosan és időben biztosítható
Zöldségfélék hőigény szerinti csoportosítása
Fokozottan melegigényes
25 OC: (min 10 OC): dinnyék, uborka, paprika
22 OC (min 12 OC): paradicsom, bab, csemegekukorica, padlizsán
Hidegtűrők
19 OC:: vöröshagyma, fokhagyma, cékla
16 OC: sárgarépa, petrezselyem zöldborsó
13 OC: káposztafélék
Szaporítási módok
- Helyrevetéssel
- Palántaneveléssel
- Speciális szaporító képlettel (pl. dughagyma)
1. Helyrevetés: a magot a termesztés végleges helyére vetik
2. Palántanevelés: a magvetést
a.) termesztő berendezésben (üvegház, fóliasátor)
b.) szabadföldi palántanevelő ágyásokba végzik
- a növények ott fejlődnek 4-8 hetes korukig, majd
- a termesztés végleges helyére kerülnek kiültetésre
Palánta: olyan 4-8 hetes fiatal növény, melyet nem a termesztés végleges helyén felnevelve szaporítóanyagként használnak fel
1. Szálas v. tápközeg nélküli palánta
2. Tápközeges palánta (1 edény, 1 növény)
- Korai termesztésben (talajvázas, síkfóliás)
- Kabakosoknál: nem bírják az átültetést (uborka, görög- és sárgadinnye)
Palántanevelés előnyei, hátrányai
Előnyei: - kedvezőbb feltételek biztosíthatók a fiatal növénynek
- a magról vetéshez képest korábbi betakarítást tesz lehetővé
- Kevesebb vetőmagszükséglet (drága hibridvetőmagà megtakarítás)
Hátrány - költségigényesebb: (termesztőberendezés, kiültetés)
- palánták felszedése, kiültetése à - vektortevékenység
- palánta sérülhet
